Shakespeare ~ 20. Szonett magyarul
William Shakespeare 2005.08.18. 13:44
~*~
~*~
Lánynak festette maga a Teremtés Arcodat, vágyam úr-rúnője! Édes A szíved, de nem férkőzhet a tetszés Úgy hozzá, mint a nők álnok szivéhez; Szemed fényesebb, de nem oly csapongó, S megaranyozza mind, amire nézel; Színre férfi, de, minden színt bitorló, Férfi-szemet lopsz, s nő lelket igézel. S nő voltál előbb; de, míg gyúrta tested Természet-asszony megkívánta formád, S valamit hozzátoldva tőlem elvett, S az most, számomra, cél nélküli korlát. De ha már nők gyönyörére teremtett, Használják ő, s legyen enyém szerelmed.
~*~
|